Tűzifa kisokos 

Tavasszal vásároljon tűzifát, hogy ősszel és télen már fűthessen vele!

A tűzifa vásárlását soha nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni. Legoptimálisabb, ha a fűtési szezon végeztével, már a tavasz kezdetén, sőt inkább még az előző nyáron beszerezzük a következő évi tüzelőnket, hiszen – megfelelő tárolás esetén – a fának így elegendő ideje lesz száradni. Napsütötte, jól szellőző, valamint a talaj és a csapadék nedvességtől megóvott, levegő által jól átjárt helyen tárolva a hasogatott tűzifa ideális száradási ideje egy, de akár másfél év is lehet.

Száraz fával fűtve a tüzelő mennyiségének 30%-a is megtakarítható, ezért jóval gazdaságosabb megoldás már a fűtési szezont megelőzően beszerezni a tűzifát.

Abban az esetben, ha kertjében megoldható több évre elegendő tüzelő tárolása, akkor mindenképpen érdemes már legalább 1-2 évvel korábban megvenni a tűzifát. Ekkor még a friss kitermelésből származó faanyag is nyugodtan megvásárolható, mivel egy-másfél évig történő száradást követően az összes fafaj eléri a tüzeléshez legoptimálisabb, légszáraz nedvességi állapotot.

Tartsa szem előtt, hogy minél későbbre marad a tűzifa beszerzése, annál nehézkesebbé is válik, mivel a beérkező megrendelések feldolgozása és teljesítése az őszi hónapokban jóval hosszadalmasabb ügyintézési időt és a vásárlók részéről a szokásosnál több várakozást vesz igénybe.

Ha módjában áll, mindig térfogatra és ne súlyra vásároljon tüzelőt!

A kellőképpen kiszáradt és tüzelésre, fűtésre optimális fa térfogata ugyanannyi, mint a frissen vágott, nagy nedvességtartalmú, de nehezebb súlyú fáé.

Ezért köbméterben mérve könnyebben ellenőrizhető a vásárolt tűzifa mennyisége, a fa víztartalma ugyanis nem befolyásolja a mennyiséget.

Igaz ugyan, hogy régebben tömegre – általában mázsányi mennyiségre lemérve – kínálták és vásárolták a tűzifát, ám napjainkban legtöbben már a térfogatra történő vásárlást preferálják. Ennek oka főként abban rejlik, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma sokszorosa a száraz tüzelőjének, ezért a súlyra vásárolt tűzifa esetében könnyen előfordulhat, hogy nemcsak a fáért, hanem a benne rejlő nedvességért, vízért is jókora összegeket fizet a vásárló. Ráadásul a nedves fa fűtőértéke, fűtési hatékonysága megközelítőleg feleakkora, mint a megfelelően kiszáradt tüzelőé, így könnyen belátható, hogy egyáltalán nem gazdaságos tömegre lemérve nedves tűzifát beszerezni.

A térfogat számításáról

A sarang a kivágott fák törzs- és ágrészeinek rendezett formában történő rakásolását, felhalmozását jelenti. A sarang közel azonos, jellemzően 1 méter szélességben, egymással párhuzamosan és szorosan elhelyezett fadarabokból álló rakat, amelyet úgy raknak össze, hogy magassága az egész tetősíkban közel azonos, határoló síkjai pedig közel vízszintesek, ill. függőlegesek.

Űrméter (rövidítve: űrm, helytelenül űrköbméternek vagy üzemi köbméternek is nevezve): Az 1 méter hosszú, 1 méter széles és 1 méter magas (1×1×1 m) befoglaló méretű vastag tűzifából álló sarang az 1 űrméter. Ez a mennyiség azonban nem ad 1 köbméternyi faanyagot, a benne lévő famennyiség: 1 űrm = 0,57 m3.

Köbméter (helytelenül erdei köbméternek, erdészeti köbméternek, erdész köbméternek is nevezve): Mivel a sarangban a fadarabok nem illeszkednek tömören egymáshoz, ahhoz, hogy tömör köbmétert (m3) kapjunk, váltószámot kell használnunk. Általánosan elfogadott, hogy vastag tűzifából az 1 méter hosszú, 1 méter széles és 1,7 méter magas (1×1×1,7 m) befoglaló méretű sarang egyezik meg 1 köbméterrel.

Szórt űrméter: azt jelenti, hogy egy 1 méter × 1 méter × 1 méteres ládába, vagy más fajta tárolóba az adott méretű és fafajú hasábok ömlesztve vannak beleszórva. A mennyiséget a keletkezett hézagokkal együtt 1 szórt űrméterként értelmezzük. A szórt űrméter átváltása: az 1 méter hosszú, 1 méter széles és 2 méter magas (1×1×2 m) halom ad ki 1 m3-t. A hasáb alaktól természetesen lehet eltérés, de az a lényeg, hogy az alakzat által befoglalt térfogat a fa és a közte lévő levegővel együtt gyakorlatilag 2 m3-t tesz ki.